Van egy Simsonos társaság, aminek a tagjai az index fórumon verődtek össze, ahol azt hiszem, mondhatom, hogy már hagyomány a Balatonkerüléses túra. Idén ez augusztus 14-re lett megszervezve. Nekem ez volt az első.
Az S51B Piroskával vettem részt, mert jelenleg ez az egy Simsonom van egyben. Előtte a felkészülés annyiban merült ki, hogy letörölgettem, meg szerettem volna váltóolajat cserélni, valamint km-óra spirált bekötni, de ezek nem jöttek össze (valami mókolás van az olajleeresztő csavarnál az előző gazdájától, a km-óra pedig használhatatlan, újat kell vennem).
A Krisz, aki Szombathely mellett lakik, megcsinálta az útitervet megállókkal, időbeosztással, amit szépen tudtunk is követni kb a fele távig.
Szóval hajnali 4-kor indultunk, Körmenden találkoztunk. Az oda vezető út tök sötétben telt, ilyet még soha nem próbáltam korábban, de persze szerencsére ilyen korán forgalom se volt.
5 előtt pár perccel indultunk tovább a következő, zalaegerszegi megállónkhoz. Ez már nem sötétben történt, és már fénykép is készült a megérkezéskor (5:45):
Vártunk 6-ig, hogy kinyisson a tecso, aztán indultunk tovább Keszthely irányába. Tartottunk a zalai domboktól, mert elég nagy szintkülönbségeket kell megmászni azon a vidéken, de sikeresen átkeltünk, 7:10-kor lőttük a következő fényképet Keszthelyen:
Itt látszik is elég rendesen, hogy túl nagy vagyok egy ilyen kismotorhoz :)
Innen az északi parton indultunk el, a Szépkilátónál csak egy gyors fényképre álltunk meg, valamint telefonáltunk a ledes világításom kitalálójának, ITI Tamásnak, hogy nagyjából mikor leszünk Csopakon, ahova ő is tervezett lejönni Ajkáról. Tehát a Szépkilátó (7:32):
Tihany volt a következő tervezett megálló, ahova persze nem mentünk be, csak a főút menti parkolóban megejtettük a következő pisiszünetet, meg észrevettem, hogy a Tamás hívott (sajnos megmakkant a motorja 10 km megtétele után, utólag kiderült, hogy a hajtókarcsapágy hullott szét a KTM Hobbyján, 34 évet bírt). 8:54-kor készült itt fénykép:
Ezután Balatonfűzfőn álltunk meg tankolni, ahol találkoztunk egy sráccal, aki egy S53 Habichttal volt, várta a haverját és indultak Szegedre :)
A pontos időt nem tudom sajnos, ez a Krisz képe:
A benzineskanna, ahogy látszik a korábbi képeken, csak üresen volt nálam azért, mert úgy könnyebb pontosan keveréket mixelni.
Innen a megbeszélt találkozási pontra mentünk tovább (Balatonvilágos, a 7-es főút körforgalma melletti buszmegálló), ahonnan a Pest irányából érkezőkkel kiegészülve majd a déli parton csettegünk végig. Itt már kicsit késésben voltunk, de a többiek még jobban, mert a Petinek Fehérváron elszakadt a gázbowdenje. Józsi és Dávid voltak még vele, szóval öten lettünk. 10:35 körül értünk ide, a többiek a következő kép szerint 10:55-kor. Aztán mindenki átvedlett, mert ekkorra már nagyon meleg lett (én is vettem fel egy itthon talált hosszúujjú régi inget, a munkásgatyámhoz rettentően illett :D)
Legközelebb Balatonföldváron álltunk meg, de addig elég durva volt a forgalom. Földváron elég sokat álltunk, mindenkinek jót tett egy kis pihenés. A Dávid itt vette észre, hogy hiányzik a hátsó kipufogótartó csavarom (éreztem is előtte, hogy valami nagyon rezonál...). Nálam nem voltak csavarok, csak szerszámok, mert hát ez nem a mopedrally, de a Petinél volt csavar szerencsére, megúszta a gagyirezó :)
Itt a képek alapján kb 12:15-12:35-ig voltunk:
Amikor innen továbbindultunk, eszembe jutott, hogy kamerát is hoztam, úgyhogy bekapcsoltam, lett egy kis videó is Balatonszentgyörgyig:
VIDEOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
Tök jó, hogy még a nagymotorosok közül is a legtöbben integettek, pedig mi csak zümmögőkkel voltunk :)
Valahol jött velünk szembe egy másik simsonos banda, ha jól emlékszem, hárman voltak, és az egyik egy szép fehér Star volt (4:08-nál a videóban).
A Csillagvár étteremnél volt a megálló Szentgyörgyön (13:48), én addigra már majdnem éhenhaltam, mert csak 2 baconös kiflit ettem egész nap. Itt is sikerült bizonyítanom, hogy én tudok a legtöbbet enni :)
Kb fél 4-ig tartott, mire tovább tudtunk indulni.
Ezután visszamentünk egy Keszthelyi benzinkúthoz (16:01), ahol volt, aki tankolt, aztán elköszöntünk és mi ketten a Krisszel hazafelé vettük az irányt, mert megvolt a kerülés, a többieknek viszont még hátra volt az északi part és a hazaút.
Innen azt gondoltuk, hogy szépen hazapöfögünk egy egerszegi és körmendi megállóval, de a Krisz motorja egyre nehezebben ment a dombokon (már reggel se lehetett erősnek nevezni a hegymenetekben), valahol Egerszeg előtt ez egyik nagy dombra felvánszorgás közben megálltunk kicsit szerelni (17:12) :)
Vagyis ő szerelt, én asszisztáltam :) Karburátorállítgatást követően továbbindultunk, mert nem igazán akart jobb lenni (össze-vissza ingadozott az alapjárat). Megbeszéltük, hogy ha tudunk haladni, akkor csak Körmenden állunk meg, ami sikerült is, persze a dombokon most is biciklis tempóban vánszorogtunk fel. 18:55-kor voltunk Körmenden, 5 perc pihenő után elbúcsúztunk, aztán téptem haza ezerrel, 19:47-kor voltam itthon.
A túra összesen 423 km volt, a Krisz által mért átlagsebesség 41,7 km/h és nagyjából 4-20 óráig, szóval kerekítve 16 órát voltunk úton (legalábbis mi ketten a nyugati országrészről indulva).
Nagyon tetszett a dolog, bár szinte mindig azt éreztem, hogy tudnék sokkal gyorsabban is menni (a Szentgotthárd-Körmend oda-vissza távon ez ki is derült), viszont a szünetek mindig nagyon jól jöttek, mert teljesen szétültem a seggemet, ez az ülés valószínűleg nem erre van kitalálva (meg 190 cm vagyok, a nyakamban vannak a lábaim kb a motoron ülve). Jövőre a még mindig darabokban lévő Starral kellene mennem, amihez egy kényelmes ülést kellene rá varázsolni.