Az van, hogy nagyon nincs megoldva a csapadékelvezetésünk és ez ellen muszáj volt tenni valamit. A szomszédoknak mindnek van egy beton áteresze az út alatt, ami az utca túloldalán lévő patakba vezeti a vizet. De nekünk nincs, mert a mi telkünk üres volt, ők meg állítólag mindenki magának csinálta meg, amikor még nem volt leaszfaltozva az utca.

Már három éve beszéltem valakivel telefonon az önkormányzatnál, de nem jutottam semmire, mert közölte, hogy az utat nem lehet felbontani, stb. Aztán idén írásban kérelmeztük, hogy megcsináltathassuk és szerencsére kaptunk az önkormányzattól engedélyt.

Mivel tavaly ősztől tavaszig állandóan szivattyúznom kellett, amikor nem volt fagy, úgy éreztem, hogy eljött az ideje, hogy valami történjen a megoldás érdekében.

Próbáltam keresni valakit, aki vízszintes fúrással, vagy rakétafúrással foglalkozik a környéken, de nem jártam nagy sikerrel. Egy veszprémi céget találtam, akik azt mondták, hogy kb. 160 ezer lenne útiköltséggel együtt egy 4 méter hosszú, 110 mm átmérőjű furat, meg amúgy csak sorolta a kifogásokat, hogy hogyan nem lehet megcsinálni. Aztán találtam még egy Szombathelyi céget is, akikkel nem jutottunk messzire a dolgok megbeszélésében, mert kapásból közölte, hogy egy nagy projekten dolgozik és egy ilyen kicsi volumenű munka neki lóf@sz.

Ekkor eldöntöttem, hogy mindeni bekaphatja, megcsinálom egyedül :D

Most ott tart a dolog, hogy az online közműegyeztetéshez (e-közmű) még hiánypótlásként terveket kell készíttetni, de a fúrást már tegnap befejeztem :D

Szóval vettem egy benzines talajfúrót, amivel kerítésoszlopok helyét lehet kifúrni. Ez érdekes volt, mert az emagon rendeltem (amikor megrendeltem, még royalkraft volt a neve, de egy straust kaptam végül, de nem reklamáltam, mert ez a drágább). Szóval ez egy kínai cucc, 38 ezerben volt, és majd kerítésépítéshez is fogom tudni használni. Két fúrófej van hozzá, egyik 150 mm, a másik 200 mm átmérőjű és 80 cm hosszúak.

Mielőtt bárminek nekiálltam volna, csináltam a kertben egy próbafúrást, igaz, hogy függőlegesen, de az mindegy, és megnéztem, hogy a 150-es fúróval fúrt lyukba simán belemegy a 160-as csatornacső.

Ehhez csináltam vascsövekből hosszabbítót, amik 1,5 méteresek, tehát két hosszabbítóval tudok fúrni több mint 3,5 métert - az út szélessége pedig csak 3 m nálunk. Azért gondoltam, hogy vízszintesen is működni fog a fúró, mer ugyanolyan motor van rajta, mint egy fűkaszán, szóval bárhogy lehet döntögetni, mert ha jól tudom, nem úszós a karburátora.
Így néz ki:

Az út mellé ástam egy gödröt, ami az indítóárok lett. Ez 3m*0,6m-es és 0,9 m mély, hogy a fúróval beleférjek és 70 cm mélyen meg tudjam kezdeni a fúrást. Itt szerencsére 90 cm mélyen megtaláltam a gázvezeték sárga jelölőszalagját, és ekkor már tudtam, hogy nem fogok meghalni, mert nem az út alatt van a gáz :D Az út melletti részen brutális volt a talaj, csak csákánnyal tudtam megbontani, mert ökölnyi kavicsok voltak agyagba ágyazva, viszont fél m alatt szerencsére már csak agyag volt.

A fúrás menete úgy alakult, hogy először hosszabbító nélkül betoltam a fúrót, ez ugye 80 cm, aztán rátettem az első 1,5 méteres hosszabbítót és toltam tovább, meg mindig húztam is kifelé, hogy a cuccot kihozza. De egyszer úgy megszorult, hogy nem tudtam kiszedni, valószínűleg volt ott is valami nagyobb kavics, mert a hangjából úgy tűnt. És mivel a benzines fúró csak egyirányba forog, kézzel kellett kiszedni. Térdelőállásban ásóval kipiszkáltam mellőle a földet, amennyire tudtam, aztán kerestem bármit, amivel visszafelé tudom tekerni, de minden (10-es menetes szár, 200 hosszú facsavar) elgörbült. A szomszéd Robi pont itthon volt és tőle kaptam egy vasdarabot, ami a traktor szénaforgatójáról törött le és annyira erős volt, hogy ez kibírta, mert a 2 cm átmérőjű vascsövemben csak egy 8-as furat volt (amit a menetes szár miatt 10-esre bővítettem), ebbe kellett belemennie a tekerőeszköznek. Ez a művelet, amíg ki tudtam szedni, kb 2 óra volt, de ekkor már kb 2m-t haladtam. Ha nem akadtam volna el, már ekkor kész is lehettem volna.
Ezután viszont úgy haladtam, hogy mindig csak 20 cm-t előre,aztán mindent kiszedtem, jól kipucoltam a lyukat, ezért csak du. 4-re értem el a túloldalt. Ott az út mellett szintén agyagba ágyazott ökölnyi kavicsok voltak, csak itt még 80-90 cm mélyen is, úgyhogy ott is ásnom kellett és megkeresni az addigra már betolt csövet. Pénteken csak addig jutottam, hogy a 16-os csatornacsőbe betettem a vascsövet és átütöttem baltával, így már tudtam, hogy hol kell keresni a végét. Elfogyott az erőm, ezért csak tegnap, szombaton fejeztem be, kiástam, tovább toltam a csövet, megtoldottam mindkét irányban, tettem rá Y-idomokat, ahova majd a házról a csatornákat kell bekötni és betemettem a gödröket. 70 centi mélyről indultam a mi oldalunkon és 90 cm mélyen jött ki a másik oldalon (kicsit nagy a lejtése, de ez van, így sikerült). Erről itt vannak képek:

A ház felől nézve:

A házzal szemből nézve:

A lányok tök jól telefonáltak egymásnak a csövön keresztül :D

És az összes csővel, amire a csatornaágakat rá kell kötni:

A végeket egyelőre leragasztottam, majd ha újra lesz erőm ásni, rákötök mindent. A leragasztott végek elé fadarabokat tettem, hogy legközelebb könnyen megtaláljam. És még ami tervben van, hogy az egész udvarba átlósan lerakok kavicságyba egy draincsövet, és azt is ide bekötöm, így talán nem fog többet megállni a víz a ház hátsó részén.

Ami érdekes, hogy a csőnek csak kb 0,2 m3 földet kellett volna kiszorítania, de mégis kb fél m3 maradt, pedig rétegenként tapostam, amikor visszatöltöttem.

Elégedett vagyok magammal, mert a csávó 110-es csövet akart betenni 160 ezerért, én meg betettem egy 160-ast kb 60 ezerből (fúró + vascsövek + kgpvc-cső). Igaz, hogy elment rá 3 napom, de szerintem megérte.