Az az új helyzet állt elő, hogy a telkünk mögötti dombon tavaly építkezett egy idióta, aki olyan szépen elrendezte a terepet, hogy az egész füves dombról legyalultatta a füves réteget. Most csupasz föld van csak, így hozzánk ömlik a sáros víz. Plusz még az ereszcsatornáit is ide folyatja:

Remélem, hogy a kibaszott kőfalát nem fogja majd ledönteni a víz, amikor majd már teljesen kimossa az aprókavicsot belőle.

Ilyen szép víz volt a nyugati szomszéddal határos oldalon tavasszal, már megint (miután ez a gyökér szétbarmolta a dombot):

A szomszéd sráccal megbeszéltük, hogy a kerítés mellé építünk egy betonvályút, vagy ilyesmit, amiben elfolyhat a víz. Csak hát én előtte kerítést építettem az utcafrontra. úgyhogy ott nem tud kifolyni. Sok tanakodás után arra jutottunk, hogy bevezetjük ezt is a korábban az út alatt átfúrt csőbe. Csakhogy a kerítés építésekor úgy gondoltam, hogy ide már csak pár ereszcsatorna fog bekötődni, ezért csak egy 110-es csövet tettem a betonba. Szóval ezen tágítani kellett, hogy a 160-assal lehessen folytatni. 23-án nekiestünk a Robival, majdnem egész napos mutatvány lett. Két oldalon gödröt ástunk, és két pneumatikus fúró-vésővel toltuk a gödrökbe kuporodva. Fényképem csak a kész állapotról van:

Aztán 29-én folytattuk a csövezéssel, amiről nincs sok mondanivalóm, ez is egy egész napos elfoglaltság volt: ásás, csövezés, betemetés.

Itt folytattuk a kerítéstől (a ledugózott csonkba még jön majd egy ereszcsatorna bekötése):

Itt megy a cső a közös telekhatárig a házaink között (egy eresz itt már belekötve):

Itt a szomszédé is belekötve (mert régen az is hozzánk folyt), és a tuja mellett a vége, ahol majd egy nyílt vályúval fog folytatódni:

A betemetett állapotról nincs kép, de bizos mindenki el tudja képzelni, hogy betemetődött, és ge*inagy sár maradt utána :)

Majd valamikor folytatás következik, ha már lehet betonozni.