Megvolt a 2020-as mopedrally, ami nekem az első volt, a csapattársaimnak már a második.

Persze előtte végeztem néhány felkészülési műveletet, jöjjenek először ezek:

1. Estem egyet kb. a rally előtt két héttel a rábaparti földúton, mert jó ötletnek tartottam, hogy megyek egyet sárban is, felkészülésként a homokos rallyra. És ez később ki is fog derülni, hogy tényleg hasznos volt, mert olyan jól sikerült meghegesztenem a bal oldali lábtartót, hogy kibírta, hogy a rallyn 3x pont arra az oldalra estem el :)
Vascsővel visszaigazítottam, majd meghegesztettem:

Első sárvédőt is cseréltem, mert a riga (vagy milyen) sárvédő szarrá görbült az eséstől. Ilyen szép lett:

2. Láncot és légszűrőt olajoztam:

3. Csináltam a hengerre csatorna maradékból légterelőt (köszi a mintát, Chris!):

3. Lecseréltem a váltóban az olajat (itt már ki is folyt):

5. A Peti Malagutiján gumikat cseréltem, szívócsonkot, akktist tettem bele, variátort ellenőriztünk közösen, de végül nem tudott eljönni egy közvetlenül az esemény előtti balatoni nyaraláson összeszedett hányás-fosás miatt :)

6. Aztán az utolsó pillanatban rittyentettem vízhatlan borítást az ideiglenesből állandóra megmaradt ülésemre ducttapeből (itt látszik mindkét kismotor, és a tankot végül nem festettem le):

Aztán augusztus 21-én egyedül mentem Csurgóra a Petiék utánfutójával, ahol a Matyi Transporterén adagolót cseréltünk, átpakoltunk, majd 4-körül elindultunk a Laciért Kanizsára. Őt is felpakoltuk, majd kb fél 7-kor indultunk Ladánybenére (mert tankolás, Meki, stb.). 11 körül oda is értünk, de egész úton sípolt a Transporterben valami, elvileg olajnyomás miatt, amit sehogy se tudtunk kiiktatni, még a hazaúton se. De nem lehetett baja, mert megtettünk vele kb. 600 km-t. Aztán sátorállítás a sötétben, konzervkaja vacsorára, de ez már a videóban is szerepel: 

Ez a mopedrally a többiek elmondása alapján is brutális nehéz volt, szinte végig süppedős homok (mopedrallys szakszóval fosóhomok :D ). Én háromszor estem (Matyi 2x, Laci 1x - de ő csak azért, mert a sárban pörgött, hogy összeretkelje a motorját fényképezéshez :) ), a második fájt, a többi csak puha homokon történt. A második esés eléggé lezúzta a motorom amúgy se erős elejét (kb. a táv harmadánál), onnantól annyira rázott az eleje, hogy utána két napig alig éreztem a kezeimet. Videózni nem tudtam végig, pedig a vége még érdekes lett volna. Majdnem beértünk a 12 órás szintidő alatt (12,5 óra lett kb.), de a vége előtt 2 km-rel egyszerre adta meg magát a két Simson: a Matyié valamiért nagyon nem akart elindulni, az enyémen meg a nagy esés után valamikor letörött a gázkart tartó kis lemez, ami miatt néha a kezemben maradt a gázkar, ezért ettől kiszőrösödött a bowden. Ezt a sötétben lecseréltem (köszönöm a világítási segítséget a Peugeot endúrós srácnak - akinek a nevét elfelejtettem :( ). Ezután az utolsó két km-t a sötétben lófasz világítással, nyélgázon tettük meg az erdőben, mert a Laci állandóan lehagyott minket (Aprilia RX - aminek semmi baja nem lett, mert egy komoly motor).

Ennyire amortizálódott le szegénykém, az új sárvédőm is szarrá görbült:

Azt sejtettem mindig is, hogy motorikusan nem lesz baja a motoromnak, de a lecserélt kormányom nem vált be sajnos. Lesz min gondolkodnom a jövő évi mopedrallyig :)
Eddig két ötletem van: vagy megtartom ezt a vázat, de ráfaragom valami krosszmotor elejét, vagy van egy ronda Schwalbe vázam, amibe átépítek mindent és az eredeti kormánymegoldásával rakom össze.